1944 február 10. „A filmszínházakban a légiriadó idején az előadást meg kell szakítani, a nézőteret ki kell világítani” A vigadóban Herbert von Karajan vezényel. A boltokból elkapkodják a fekete svájcisapkát, amit elsötétítéskor az autók reflektoraira húznak. Színházi Élet: Beleznay Margit színésznőnek és Neogrády Miklós díszlettervezőnek kisfia született. A városligetben még állt a Regnum Marianum, ahol Tolnay Klári (a Benkő – Somló – Tolnai igazgató hármasból) tartotta a keresztvíz alá a kisdedet. Rövidesen le kellett vonulni az óvóhelyre. A szabályok szerint a légópincéket 50 centiméteres OV betűkkel kellett megjelölni, és a légitámadás elöl menekülőket be kellett engedni. A szoptatós anyák minden ordító csecsemőt megetettek, így lett a kisdednek számos háborús tejtestvére. Fogyott a gyertya és az élelmiszer. Az utcára merészkedő édesapát elkapták az oroszok. Fénykép levelezőlapnak megcímezve 1945 II.15. : Drágáim! Már vonaton ülünk, nem tudjuk merre…? Maca tarts ki, Tónikánkat őrizd és neveld úgy, hogy ne felejtse el az apját! Dórám segíts!!! Isten veletek! Misitek. Egy jóravaló parasztasszony látván a kedves (!) kisded fényképét elhozta a címre: Neogrády Miklósné Bp. Margit krt. 57.
KISISKOLÁS
Első bizonyítvány: 1950/51 tanév Zsinórral átfűzött dokumentum, leragasztva a kalászos-kalapácsos címerrel. Ellenőrző: „Sztálin elvtárs halálának napján rendetlenkedett”. Költözés: Király bazár (végnapjait éli a gyönyörű szecessziós palota) Egyetem utca 7. 1956, Szabadeurópa Rádió: „…a molnár utca kis hősök elégették orosz nyelvi tankönyveiket”. Orosz nyelv...1; Magyar…1; Számtan…1. „A hatodik osztályt megismételni köteles”. Eötvös gimnázium – latin humán tagozat. Egy meghatározó felejthetetlen ember: Dr. Kubinyi László nyelvész professzor, aki ötvenhatos előélete miatt tanított gimnáziumban. Színjátszó kör: Hauptmann: A bunda; J.Gow és A.D'Usseau: Mélyek a gyökerek, diák színészek: Iglódi István, Juhász Jácint, Knébl (Konrád) Antal…
KISKATONA
Sikertelen felvételik után „atyai” színház (József Attila Színház, XIII. Váci u.63): díszletmunkás. A színházi ismeretség révén új állás: Egyesített Tiszti Iskola (dekoratőr). (1964-től sorkatonai szolgálat) Miskolczi ezredes: „Jó kis bolsi lesz magából, Anti!”
Felvételizés szakaszvezetői egyenruhában: Magyar Iparművészeti Főiskola.
KISNÓGRÁDI
1967/68 főiskola, előkészítő évfolyam, építész tervező művész főtanszak. A hatvanas években már a művész szakma sem tudja, a Neogrády „fiúk” közül ki kicsoda. „Kisnógrádi”-nak lenni inkább hátrány. (Az akadémista festők a haladás kerékkötőinek számítottak) 1968, első rajzóra, szaktanár Jakuba János: „…fordítsa az osztály felé a rajzát…Így rajzol egy rossz vidéki fotóretusőr, hiába kanyarít ilyen szép nagy Y-t!” Szerencsére az építész tanárok más szempontok szerint oktattak. 1973 diplomavédés, Szrogh György tanszékvezető: „Négy éve nem gondoltuk volna, hogy Neogrády kolléga kiváló műszaki emberként hagyja el ezt az intézményt.”
KISMESTER
Ezt a kategóriát a XIX. sz. hozta létre megkülönböztetésül a „nagy mesterektől”, akik sokalakos történelmi kompozíciókat, vagy történelmi arcképeket festettek (Székely Bertalan, Munkácsy, Barabás, Benczúr, Karlovszky). A kismesterek eladható képeket festettek polgári enteriőrök számára. Ma úgy mondanánk, megélhetési művészet. Az un. ARTEX festők a műkritika számára mindig is ebbe a kategóriába tartoztak (díjak, tudományos elismerések ellenére).Kismesterből –viszont – nem lesz nagy mester. 1964 az első ARTEX megrendelés éve. Egy Shertl nevű New-Yorki műkereskedő havonta négy (később hat)„modern kompozíciót” rendel tematikus kötöttség nélkül. Ez fedezi a főiskolát és a rezsit (N. Miklós, a családfenntartó, 1968-ban tüdőrákban meghal).
KIS FILM
Atyai protekció nélkül nem megy, a MAFILM viszont díszlettervezőket keres. Érdekes tanuló évek a nagy tervezők mellett, majd önálló feladatok: Ereszd el a szakállamat; Szépek és bolondok; Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét; TV sorozatok, ampexek. Egy Szovjet-Magyar koprodukciós film (Kentaurok) viharai miatt hátra arc! Irány a színház.
KISPAPA
A MAFILM egyetlen útravalót ad a nagy útra készülőnek, egy több nyelven kommunikáló „Rendelt film Főosztályos” asszisztenst Puchard Emília személyében, aki feleségi minőségben rövid időn belül két gyermekkel ajándékozza meg a hajdani kollégát. A kispapa ingázik a Veszprémi Petőfi Színház és a kiscsalád között. Főbb művei: Pusztuló magyarok; A bunda; Biedermann és a gyújtogatók; Heródes. Ultimátum a család részéről: Vagy otthagyod Veszprémet, vagy keresünk új apukát.
KISHÁZ
Apuka szabadúszó építész lesz, és közben építgeti az új otthont is, amire rámegy minden pénz, energia és a családi békesség egy része. A ház tető alá kerül, de egészséges vidám hétköznapoknak már nem ad otthont. Emília (aki a család számára Zsuzsa) 2001 augusztusában meghal. Szétköltözés a szélrózsa minden irányába, kartondobozokba kerül több száz belsőépítészeti tervdokumentáció, nagypapa féltve őrzött festményei, a családi ezüstök. Az új házban egyedül maradt Tóni bácsit egy szép napon kirabolják. A jegygyűrűktől az utolsó óráig elvisznek mindent.
KISÖREG
N. Gabriella egy fiú és egy leány unokát szül, N. Gábor két leány unokát nemz az idősödő tonibacsinak(sic!). A megélhetési festőművész ezen a néven küldözgeti a cybertérbe sajátos verseit. Néha illusztrációként egy-egy képet mellékelve, aminek jobb alsó sarkában kibetűzhető: Neogrády A. Ám elébe egy négyzetcentiméter lelkifurdalás is odaképzelendő, mert annak idején ígéretet tett, sose mulasztja el odaírni: ifj.
